Az államon keresztülfutó autópályáról könnyen elérhető Alaszka legkedveltebb nemzeti parkja, mely Észak-Amerika legmagasabb hegycsúcsáról, a 6168 méteres Denaliról kapta a nevét.
Az európai utazó számára azonban mégis olyan, mintha egy másik világba csöppenne: végtelen hegységek; dúsgazdag élővilág - grizzlyktől, farkasokon és vadjuhokon át egészen a franciaágy méretű aganccsal rendelkező jávorszarvasokig - és erdővel borított gleccserek fogadják az alaszkai tundra kalandvágyó látogatóját.
A park felfedezésének több módja akad, vérmérsékletünk függvényében:
Busz
Az 5 magyar megye nagyságú természetvédelmi területre egyetlen bejárat vezet, a park keleti oldalán. Ha kocsival jöttünk, le kell parkolnunk, és vagy gyalogosan, vagy busszal nekivágni a kalandnak. A rendelkezésünkre álló kétféle busz közül a terveinknek megfelelőt válasszuk:
A zöld színű shuttle bus egy sima közlekedési eszköz, melyre jegyet váltunk, aztán a számunkra megfelelő megállónál leszállunk, fotózunk, akár napokig túrázunk, élvezzük a vadont, majd ha már mennénk tovább, leintünk egy másikat.
A világos színű tour bus egy parknéző busz, melyről a másfélóránkénti megállókon és a fordulón kívül nem lehet leszállni, viszont cserébe kényelmes, étel is ital az utasok rendelkezésére áll, és az egész utazás alatt érdekességeket hallhatnak a nemzeti parkról, annak történetéről, és az itteni sokszínű élővilágról. Az általunk választott végállomásról a busz visszavisz kiindulási pontra.
Kutyaszánon
A nyári hónapoban kutyaszános bemutatót tekinthetünk meg a parkban, míg télen valódi túrára is lehetőségünk van: kiképzés után saját szánunkat hajthatjuk keresztül az egyébként teljesen turistamentes nemzeti park havas rétjein, akár több napos, vezetett túra keretében.
A levegőből
Igényeinknek megfelelően repülővel, helikopterrel, vagy akár silóernyővel is nekiugorhatunk a Parknak. Időtartamot tekintve persze ez az opció a legrövidebb, viszont bőven kárpótol minket az élmény intenzitása, a hegyek, a gleccserek és tavak monumentalitása a levegőből.
A vízről
A Denali Nemzeti Parkban ugyan nem fogunk kajakból tengeri gleccserfalat látni, viszont ha extrémre vágyunk, gyors folyók zúgóit, nyugodt tavakat és színpompás réteket igen. A park bejáratánál minden információ a rendelkezésünkre áll, ha hosszabb-rövidebb, akár több napos, víziturára mennénk.
Hátizsákkal
A teljes belemerülést persze a túrázás jelenti.
Meglepő módon a nemzeti park mindössze néhány kiépített túraútvonallal rendelkezik, általában a shuttle buszok végállomásainál. Ezek néhány kilométeres, egy darabig akadálymentes (!), könnyű ösvényeket jelent. A túrázók általában a buszok valamelyik állomásától vágnak neki a vidéknek, és fedezik fel a felszerélsüknek és erőnlétüknek megfelelő távolságban lévő gerinceket, csúcsokat.
Azok, akik hátizsákkal, több napra vágnak neki a vadonnak, minden szükséges információt megtalálnak a látogatóközpontban, köztük a teendőket medvével, rénszarvassal való találkozás esetére. Általánosságban elmondható, hogy a terep nehezebb, mint amilyennek látszik, gyakran apró cserjések, lápok, patakok nehezítik a haladást. Arra is készüljünk fel, hogy a fantasztikus látvány és a nagytestű vadak vonulása is lassíthatja mozgásunkat.
